A Honvéd Férfikar hangversenysorozatának második koncertjére Kodály és a költészet címmel 2017. dec. 8-án került sor a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében.. A műsorválasztásról szólva Strausz Kálmán karigazgató elmondta: Kodály szellemiségéből szinte önként adódott a darabok kiválasztása, melyből jól látható, hogy a Mester gondolatiságának két fő eleme: a szabadság és a hazaszeretet. 
Külön kiemelte, hogy a Honvéd Férfikar magának Kodály Zoltánnak köszönheti fennmaradását is. Az 56-os forradalom után a kommunista rezsim fel akarta számolni az énekkart (emlékezvén arra, hogy az első tömegmegmozdulást, mintegy a forradalom kürtszavát éppen a Honvéd Férfikarnak írt frissiben írt Kodály-mű, a Nemzeti dal bemutatója jelentette 1956 szeptemberének első napjaiban a Nemzeti Múzeum lépcsőjén.
A hangverseny vendégkarnagya dr. Hoppál Péter karnagy, államtitkár volt. Kodálynak talán két, legnagyobb hatású művét, a Fölszállott a pávát és a Husztot vezényelte, rendkívüli szuggesztivitással, elsöprő erővel. A másik vendég előadó Sipos Mariann énekművész volt, aki három dalt (A tavasz, Várj meg madaram, Nausikaá) énekelt mélységes átéléssel, kifejezőkészséggel. Zongorán Székely Balázs kísérte.
A férfikar két állandó karnagya, Strausz Kálmán és Riederauer Richárd által vezényelt darabok (Semmit ne bánkódjál, Rabhazának fia, Gesang des Ungarn – A magyarok éneke, Bordal, Isten csodája, Nemzeti dal) előadásával a Honvéd Férfikar nem csak számot adott a kodályi kórusművészetben való mesterfokú jártasságáról, de felemelő lelki és szellemi élménnyel ajándékozta meg a lelkes és nagyszámú közönséget.