A Honvéd Férfikar egyedülálló adottságai révén rendkívül gazdag repertoárral rendelkezik.Műsorán tartja a teljes férfikari kórusirodalom legnagyobb részét, beleértve az a cappella és zongorakíséretes műveket, operarészleteket, teljes operákat és oratóriumokat, operett részleteket, valamint számos átiratot. Számos olyan darabot megszólaltat, melyek ritkán vagy szinte soha nem hallhatóak a világ koncerttermeiben.

Többek között ilyen Brahms Rinaldo kantáta-ja, amelyet nehézsége miatt ritkán játszanak; Wagner alig ismert remekműve, Az apostolok szeretetvacsorája; Kurt Weill megrázó Berlini requiem-je, vagy Liszt nemrég felfedezett A négy elem című műve, amely a Les Préludes-nek eddig csak Liszt leveleiből ismert kórus-előzménye. E Liszt-kantátát a Honvéd Férfikar világpremierként szólaltatta meg 1996-ban, majd lemezre is rögzített azt. a Honvéd Férfikar nélkül ma már szinte elképzelhetetlen Liszt Faust-szimfóniá-ja, Berlioz Faust elkárhozása éppúgy, mint Stravinsky Oedipus Rex-e, Shostakovich Babi Jar szimfóniá-ja, vagy Cherubini Requiem-je csakúgy, mint sok más alkotás az oratorikus irodalom standardjeiből. Verdi, Wagner számos operájában szerepel kiemelt férfikari jelenet, de az operairodalomban általában is sok a férfikari részlet.

Hangversenytermekben éppúgy gyakori vendég a Honvéd Férfikar, mint operaházak színpadain, klasszikus zenei fesztiválokon, színházakban. Hagyományos partnere a Magyar Állami Operaháznak, így számos opera közreműködője. A Nemzeti Színházban színpadra áll Claudel-Honegger: Johanna a máglyán című oratorikus remekében.

Nem csupán klasszikus műveket tart műsoron a Honvéd Férfikar, tekintettel arra, hogy a keverert könnyűzenei műfajokat felvonultató, ún. Crossover irányzat egyik első képviselője volt hazánkban. Számos nagy sikerű crossover koncertet adott már popegyütessel, big banddel, jazzformációval, népi együttessel vagy akárt kürtegyütessel kiegészülve.

Még különlegesebbé teszi a Honvéd Férfikar repertoárját, hogy tagjainak többsége szólista feladatokat is ellát. Így a kórus a legkülönbözőbb összetételű műsorokkal képes közönség elé lépni, akár 3-5 fős, vagy 6-12 létszámú kamara formációban, illetve 20-30-40 énekessel. Ez a létszám igény szerint bővíthető a legjobb hivatásos együttesek tagjaival. A különböző műsor-összeállításban szólistákat is adhat a Kar. E rugalmasság eredményeképpen a Honvéd Férfikar bármilyen hangszeres együttessel, kamarazenekarral, jazz trióval, big band-del, cigányzenekarral társulhat. Reneszánsz zene, barokk operák, népi műsor, popátiratok – szinte bármi megszólalhat a kórus előadásában.

Leggyakoribb (megrendelhető) műsorok:

„Elfeledett remekművek”
A Liszt és Brahms műveket felvonultató hangverseny a költészet és a zene kapcsolatát ábrázolja. Liszt: Les Morts, mely Lammennais soraira íródott.
A sajátos szerkezetű mű, a koncertéletben ritkán hallható formai megoldást is nyújt, nevezetesen próza, kórusének és zenekar együttesét, amelyben ezek a szereplők a földi és a transzcendens világ különböző síkjait jelenítik meg
Brahms Altrapszódiája és Rinaldo kantájának szövege Goethe művekből táplálkozik.
Az Altrapszódia szövege a „Téli utazás a Harzban” című költemény 5-7. versszakára íródott, a szerelmi csalódás kifejezőjeként.
A Rinaldo kantáta alapjául szolgáló szövegkönyv Goethe egyetlen, kifejezetten szövegkönyvnek született műve, melyet a nagy zenebarát weimari nagyhercegnek írt. Bővelkedik romantikus érzelmekben, drámai fordulatokban, kitűnő lehetőséget adva ezzel Brahms fantáziája szárnyalásának.

„Liszt, Európa vándora”
Liszt: A négy elem – Les quatre éléments
A Les Préludes zenéjét eredetileg Joseph Autran (1813-1877) költeményei inspirálták. Autran Liszt Ferenc lelkes híve volt, tiszteletére alkalmi költeményt is írt. A vers – Les Aquilons (Az északi szél) – annyira megtetszett a művésznek, hogy a szárnyaló szabadsághimnusz szövegére kórusművet komponált. Később a költő további három versét is megzenésítette: Les Flots (A hullámok), Les Astres (A csillagok), La Terre (A föld). A négy kórust ciklussá szervezve Liszt a Les Quatre Éléments (A négy elem) címet adta volna a kompozíciónak.
A Párkay István zeneprofesszor által felkutatott művet a 1996-ban a Honvéd Férfikar mutathatta be elsőként, majd 2000-ben a Kossuth-díjas Bogányi Gergely zongoraművésszel, később Bizják Dóra zongoraművésszel is lemezre rögzítette, a szerző születésének 200-ik évfordulója alkalmából.
A műsorban felcsendülő további művek – A munka himnusza – Arbeiter chor, A kovács – Le forgeron, An die Künstler, Titan – Liszt Ferenc olyan férfikarra írott világi művei, melyek nehézségüknél fogva nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem szólalnak meg Európa koncerttermeiben.
„A’ capella koncert Kodály és Bartók férfikari műveiből”
Kodály Zoltán és Bartók Béla gyűjtéseinek köszönhető a magyar népdal műfajának fennmaradása. Az ország különböző tájegységeink népdal-motívumai erőteljesen hatottak a két szerző kórusokra írt kompozícióira. Ezen a koncerten nem csak Kodály és Bartók műveit, de a magyar népdalok sajátos hangzásvilágát is megismerheti a közönség.
Kodály Zoltán a Honvéd Férfikarnak számos művet ajánlott, ilyen például a „Háry Toborzó”, sőt, a közelmúltban is Kodály világpremierrel örvendeztethette meg a kórus közönségét, mikor előadta a szerző egyetlen német nyelven írt kórusművét a „Gesang der ungarn” – t .
A műsorban hallható még többek között Bartók Béla „Elmúlt időkből” című műve, valamint, Kodály Zoltán Huszt, Isten csodája, Esti dal című férfikari kompozíciói.

Kapcsolódások
Egy férfikar, egy folkegyüttes, egy népdalénekesnő, más-más repertoárral, és egy különleges összeállítás, amelyből kiderül: mégis milyen szoros kapcsolatot találhatunk a három zenei világ, a látszólag távol eső tájak és korok muzsikái között. Azonos lüktetés, hasonló effektusok, karakterek, s nem mellékesen a magyar zene ereje, hatásossága kovácsolja egybe a legkülönfélébb részleteket a francia, angol, észt dallamokkal a középkortól a barokkon át, egészen napjainkig. A közös nyelv pedig a zene: a világzene.

„Másképp zenélünk – A Honvéd Férfikar Crossover koncertje”
A műsor a „crossover” stílus jegyében született, azzal a céllal, hogy a Honvéd Férfikar megmutathassa magát nemzetközi színtéren is abban a műfajban, melynek Magyarországon egyik első képviselője volt. A komolyzene is előadható a könnyedebb műfajok stílusjegyeit használva, sőt, világszerte ismert pop, rock, és musical slágerek is szerepelhetnek egy hivatásos férfikar repertoárján, megtartva a férfikari hangzást, valamint a komolyzenében használatos struktúrát. A koncert teljes terjedelmében alkalmas arra, hogy férfikari átiratban 4-6 szólamú műként szólaljon meg; világszerte ismert művekből áll. Komolyzenei részének gerincét az operairodalom legismertebb férfikarainak jazz feldolgozása adja, így mutatva meg, hogy a komolyzenétől milyen út vezetett a jazz és a popzene megszületéséig.
Ízelítő a műsorból:
Verdi: Ernani – Rablók-kara
Weber: A bűvös vadász – Vadászkar
Gounod: Faust – Katonakórus
Denza: Funiculi, funicula
Louis Armstorng: What a wonderful world
Michael Jackson: We are the world
Queen: Bohemian hapsody

Operagála a Honvéd Férfikarral
A Honvéd Férfikar repertoárján megtalálható számos férfikarra írt operarészlet. Válogatás Mozart, Beethoven, Donizetti, Weber, Gounod, Verdi, Mascagni, Wagner, Erkel, Kodály műveiből. A műsorban olyan, nem férfikarra írt átiratok is szerepelnek, mint a Rabszolgák kara a Nabucco-ból vagy Bánk bán „Hazám, hazám” kezdetű áriája, mely minden operarajongónak megdobogtatja a szívét. A Honvéd Férfikar Operagálája a világ operairodalmának legismertebb, legnépszerűbb férfikari részleteit vonultatja fel.
Nemzedékek zenéje
A Honvéd Férfikar hangversenyén a XX-XXI. századi magyar szerzők különböző nemzedékeinek férfikari műveit szólaltatja meg, valamint a szerzők és a régmúlt költészetének viszonyára is rávilágít. A program különlegessége, hogy elhangzik Kodály Zoltán: Gesang der ungarn (A magyarok éneke) című férfikari kompozíciója, amit a Honvéd Férfikar mutatott be elsőként a világon, 2013-ban.
A XX. század meghatározó zeneszerző egyéniségeinek, Kodály Zoltánnak és Farkas Ferencnek egy – egy műve, valamint egy fiatal szerző, Szalai Katalin kórusműve, melyet a Honvéd Férfikarnak, és karnagyának, Strausz Kálmánnak ajánlott.
A koncert anyagának második részét Janus Pannonius verseire komponált két mű alkotja, melyek Csemiczky Miklós és Vajda János szerzeményei.